DCM alapításának 1 éves évfordulója alkalmából tartottunk egy kisebb összejövetelt.
Hivatalos volt a 3 alapító tag, McFly, illetve Sid barátnője is.
(McFly annyi segítséget nyújtott az autó szerelesésében, elektronikai hibák javításában hogy neki is ott volt a helye.)
Viszont sajnos Dubniczkia egyéb problémák miatt nem tudott eljönni, így levélben köszöntötte a klubot, és biztosított minket
hogy a következőre eljön.

Szombat reggel tízre beszéltük meg időpontot, míg odaértem, útközben láttam egy Volkswagen kisbuszt, mint a filmben levő terroristáknak volt, illetve egy 1976-os (?) kiváló állapotban levő Pontiac Firebird-öt is.

Megérkeztem, megreggeliztünk, beszélgettünk, és átvettem a pólót.
Sid kiállt az autóval, készítettem egy pár szokásos fotót, majd kezébe adtam a kamerát, mert készíteni szeretett volna egy videót,
mely az autót fogja bemutatni kellő részletességgel.
Közben McFly is megérkezett. Amíg ő is reggelizett, leültünk beszélgetni hárman Sid barátnőjével és hagytuk kibontakozni Sid-et.
Elvégre egy jó videó elkészítéséhez alkotói magányra és nyugalomra van szükség.

Miután kész lett a videó, arra gondoltunk, járassuk meg az autót. McFly kamerával a kezében, Sid vezetésével és nyitott ajtókkal indulva felvettek egy ahhoz hasonló jelenetet, mint egy filmes autós üldözésnél, amikor látni a jármű oldalát.
Ha kész lesz a videó, akkor majd úgyis látni fogjátok. 

Majd Sid készített egy külső felvételt az autóról.
McFly-al beszálltunk az autóba, és elvittük egy hosszabb körre, hogy kipróbáljuk, mit bír.

Miközben elindultunk kifelé a faluból, mondtam McFly-nak:
- akkor most itt a nagy lehetőség, vigyük fel az autót Pestig, és vissza sem adjuk a gazdájának …  

Érdekes volt kipróbálni az autót végre nagyobb sebességnél. Dinamikusan gyorsul, érezhetően erős motor van benne.
Aki már ült benne tudja, hogy keményebbek a pedálok. Én rájöttem miért. Szerintem azért van, hogy jobban érezd az autót, amikor a lóerők beindulnak. Nem éreztem, hogy nehéz lenne az autónak 100 km/óra fölé menni, sőt az sem tűnt fel hogy már elértem az utazó sebességet, amíg McFly nem szólt.

Élmény volt végre vezetni, és nem csak egy sétakocsikázást tenni egy kör erejéig.
Ami még érdekes volt, hogy egy kicsit másképp viselkedik a kocsi az úton, mint ahogy én megszoktam egy átlag autóban.
Egy pár autót már vezettem, és lehet hogy a hátulra szerelt motor, vagy a súlyelosztás miatt, de teljesen más. Persze lehet hogy csak azért volt furcsa, mert egy DeLorean-t gyakorlatilag fekve kell vezetni, és így más érzékelni az autó mozgását, - nem tudom.

A visszafelé úton volt egy kisebb emelkedő, utána egy pár centis szintkülönbség, ami megdobta az autót, na az egy kicsit olyan volt, mintha ugrattunk volna.    Érdekes élmény volt, mindenképpen ki kell próbálni.
Az is meglepő volt, hogy egy ilyen korú autónak egyáltalán nem eset nehezére a gyorsulás, se a nagyobb sebesség.

Miután visszavittük az autót a helyére, megebédeltünk, utána leültünk megbeszélni az autóval kapcsolatos tapasztalatokat,
az ajtó és a feszítőrugó problémáját, RPM relét, a gyári és utángyártott alkatrészek közti minőségi és árkülönbségeket.
Felmerült a weboldal szerverváltoztatásának lehetősége, utána az is hogy mikor lesz olyan találkozó, ahol végre egynél több Delorean lesz jelen. Remélem, hogy a következő összejövetelre valamelyik klubtag már saját DeLorean-nal jön. 

Addig is várjuk a lehetőséget, mikor és hol lesz a következő találkozó …

Zsolt